A tejtermékek egyik legizgalmasabb fejezete a sajtoké. Igazi kulinária, ahol megmutatkozik minden nemzetnek az ízlése, hagyományai és tejfeldolgozással kapcsolatos, csak rájuk jellemző sajátosságaik.

Ömlesztett vagy félkemény, friss vagy érlelt, mosott vagy rúzsos, márvány vagy gyúrt, kenyérrel vagy kenyér nélkül, bor mellé vagy fondüként: a sajt tagadhatatlanul az egyik legváltozatosabb ínyencség. Akár lángosra, akár pizzára kerül, de fogyaszthatjuk akár magában almával is, mindig új és mindig más ízélményt élhetünk át. Viszont amennyire szeretjük, annyira keveset tudunk róla. Ideje közelebbről is megismerkedni vele!

A sajt savanyított vagy felfőzött tejből, préseléssel, vagy anélkül készülő étel. Általában tehén, kecske, juh vagy bivaly tejéből készül savanyítással vagy felfőzéssel. A sajttejet általában rövid idejű hőkezeléssel pasztőrözik, amelynek során a patogén mikroorganizmusok elpusztulnak, majd oltóenzimmel és speciális baktériumtenyészettel beoltják, gyakran fűszerezik és érlelik. Az ókortól kezdve világszerte ismert és kedvelt, egészséges tejtermék. A világon többszázféle sajtot gyártanak. A fajták elkülöníthetők a tej eredetétől, a vaj zsírtartalomtól, a feldolgozás és az érlelés hosszától stb. függően.

A sajtoknak több száz fajtáját ismerjük, ezért nem könnyű eligazodni a nevek tengerében. A Friss Élelmiszer Kft. által ellátott üzletekben szinte valamennyi sajtkülönlegesség fellelhető itt most csak a legfontosabbakat soroljuk fel.

Parmezán: történelmi dokumentumok szerint már a 13-14. században létezett, olasz keménysajt. Szinte korlátlan ideig eltartható, érlelése is 2-3 évet vesz igénybe. Idővel állaga egyre keményebbé, íze markánsabbá válik. Reszelve, tésztákhoz, levesekhez érdemes fogyasztani.

Mozzarella: Olaszország büszkeségét az asztalok gyöngyének vagy a mediterrán konyha királynőjének is nevezik, eredetvédett sajt. Kizárólag a vízibivaly tejéből készülhet, gyúrással-nyújtással formálják, frissen árulják vagy sós lében tartósítják. Tésztákra, pizzára kiváló.

Camembert: nevét egy normandiai faluról kapta, világhírű francia lágysajt. Azon kevés sajtok egyike, amelynek pontosan ismerjük az eredetét. Először Marie Harel, egy normandiai parasztasszony alkotta meg 1791-ben egy pap tanácsai alapján. A franciák áfonyalekvárral fogyasztják.

Gouda: (ejtése kb.: hauda) Gouda holland városról elnevezett félkemény sajt. Ez Hollandia legismertebb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott sajtfajtája. Pasztőrözött tehéntejből készül, zsírtartalma minimum 48, a gyakorlatban inkább 51%. Természetes kérgét paraffinnal vonják be és sárgára színezik. Hagyományosan 15 kg-os kerék formába préselték, de manapság gyakoribb a 30 cm-es átmérőjű, 7,5 cm vastagságú, mintegy 4 kg súlyú kerék forma.

Rokfort: A rokfort a leghíresebb francia márványsajt. Dél-Franciaországból származik, juhtejből készül, gyönyörű kék belső erezettel rendelkezik. A Roquefort-sur-Soulzon környéki barlangokban érlelik legalább 3 hónapig, íze remekül illik a dióhoz vagy a fügéhez.

Edámi: az egyik legismertebb holland sajtfajta. Edam város nevét viseli, jellegzetes piros kérgét a paraffin adja. Íze lágy, semleges, ezért szinte bármilyen étel hozzávalójaként megállja a helyét.

Cheddar: Anglia kedvenc sajtját a világ számos országában készítik. Kanadától Ausztráliáig mindenhol megtalálható, még a Dél-afrikai Köztársaságban is fogyasztják. Íze aromás, fanyar, sokan a dióhoz hasonlítják.

A sajtokkal kapcsolatban még sok érdekes dolgot fogunk közölni és ezzel talán egy kicsit a karácsonyi készülődéshez is adhatunk ötleteket.